Henry Ford és a country

Henry Ford és a country???

A country, amiről mindenkinek az amerikai cowboyromantika jut eszébe és az, ahogy szekéren ülve egy tipikus redneck család utazza át a western filmek kietlen, whiskyszagú pusztáit…
Henry Ford. A Ford Motor Company alapítója, az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörője…

„OOKÉÉ, de a kettőnek mi köze van egymáshoz?”

Kevesen tudják, hogy Ford akkora antiszemita és rasszista volt, hogy Hitler egyfajta példaképként tekintett fel rá. Megemlítette őt a Mein Kampf-ban, illetve emberméretű portréját elhelyezte dolgozószobájának falán.
A 20. század elején Amerikában első fénykorát élte a blues és a jazz, ami tipikusan a feketék zenéje. Amerika egyik leggazdagabb emberének azonban ez nem tetszett. Magát a zenét és a táncot, amit jártak rá ízléstelennek és állatiasnak tartotta, undorodott és irtózott tőle. Elmélete szerint a jazzt a zsidók találták ki, hogy kontrollálni és uralni tudják a feketéket, majd őket felhasználva egy speciális zsidó trükkel leigázzák a világot. Hitt ebben, mint még sokan mások, így kihasználta lehetőségeit a műfaj visszaszorítására.

„Persze, de, hogy lehet egy virágzó stílust elnyomni?” Nos, ugyanebben az időszakban született meg Tenessee államban a country zene, amit tipikusan fehér emberek játszottak. Nem is találni fekete country zenészeket. Fordnak ez egy tökéletes ok volt, hogy hatalmas összegekkel támogassa a stílust. Éppen kapóra jött számára a rádió, mint a műfaj „hittérítő” eszköze. Kész vagyont ölt az erkölcsös, tiszta, „ellenjazz” vonulat koncertjeibe, albumaiba.

A második világháborúban a katonák számára a honvágy és az amerikai életérzés megtestesítőjévé vált a country.
A történet szépséghibája pedig az, hogy hiába sikerült az egész világ számára ismertté tennie a countryt, a jazzt elpusztítani nem tudta, sőt míg a country megmaradt egyfajta amerikai népzenének később southern rockként kiteljesedve, addig a második világháború után a jazznek számtalan oldalhajtása és stílusiránya született.

Fazekas Levente

A hallottakról jót, vagy semmit! :)

Sziasztok!

Bizonyára mindenki hallott már a közelgő Halloweenről. De vajon tudjuk, hogy mit is jelent ez az ünnep? Utánajártam, mi a különbség a Halloween, mindenszentek és a halottak napja között.

Halloween (október 31.): Egy ősi kelta hagyományokból kialakult ír ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak. Körülbelül az 1840-es években a vándorlások során terjedt el ez a hagyomány. Minden népnek más hit fűződik e szokáshoz. Például a kelták szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, azok félelmükben beöltöztek különféle álcázó jelmezbe, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Amerikában az 1910-es évektől vált egyre népszerűbbé, majd az egyik legkedveltebb ünneppé. Több szokást is kapcsolhatunk ide, ami már eljutott Magyarországra is, bulizós és játékos hangulatú, látványos szokásokkal és a vicsorító vagy vigyorgó, világító töklámpás szimbólumával, amely már rendhagyó kellék lett. Egy professzor bizonyítása szerint, az emberiség rögeszmésen fél a boszorkányoktól, ám a mai Halloween fesztivál legnépszerűbb elemei mégiscsak a boszorkányok, a kísértetek, fekete macskák, mitikus természetfeletti lények, tündérek, koboldok.

Halloween jelképei: A belsejében mécsessel világító, sok esetben különleges formájú töklámpás lett az idők folyamán a Halloween szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban. A kandírozott alma is jelképe. Samhain időpontja jelezte a keltáknak, hogy a nyáron megérett gyümölcsöket le kell aratni, minden almát le kellett szedni az almafákról. Úgy vélték, hogy Samhain után, a gonosz tündérek minden le nem szedett almát leköpnek, hogy azok ehetetlenekké váljanak. Egy halloween játék egyik népszerű változatában a lányok titokban megjelölik az almájukat, mielőtt egy hordó vízbe dobják őket. Az almák a vízben lebegnek és a legényeknek a fogaikkal ki kell venniük. Ha valamelyik lány lehetséges kedvese fogaival elkap egy megjelölt piros gyümölcsöt a fogaival, akkor a hiedelem szerint a jövőben összekerülhetnek.

Mindenszentek (november 1.): A keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ e napon ünnepel. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Régebben a magyar társadalomban azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezték. A magyar néphit szerint a mennyországban minden léleknek van egy égő gyertyája és ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya a megemlékezés szimbóluma, ami a nyugalmat, megbékélést jelképezi. Sok európai országban – köztük Magyarországon – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbeteszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban, akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket.

Halottak napja (november 2.): Keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés napjává. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Csercsa Fanni

Hivatkozások:

Édenkert.hu – Mi is pontosan Halloween ünnepe? – a történet és a hagyomány
https://www.edenkert.hu/elet-mod/wellness/mi-is-pontosan-halloween-unnepe—a-tortenet-es-a-hagyomany/2316/?fbclid=IwAR1enFhxa9CUTn_niypk4–6Z9G9UPz412J-kOSF0twCkhP94jloKgWN_PM

Magyar Nemzet – Mindenszentek vagy halottak napja? És hogy jön ide a halloween?
https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/mindenszentek-vagy-halottak-napja-es-hogy-jon-ide-a-halloween-3859303/?fbclid=IwAR3tkZiXpNd4MKJcUsM2A3PTvKkjdh0tE-TZxtBPJQ1XEx6AuAaG-nNB4fk

Filmajánló 2019.október

Demóna: A sötétség úrnője

„A szerelem nem mindig végződik jól.”

2019 októberében felejtsd el csipkerózsika tündérmeséjét, mely évek óta rózsaszín ködben lebeg a szemeid előtt, ugyanis Demóna visszatér. Erősebb, mint valaha, és nevelt lányával, Aurórával az oldalán uralkodnak a királyság különös lakói felett

Felhőtlen kapcsolatukat azonban beárnyékolja az, hogy Ingris királynő vissza akarja kapni Aurórát, hogy Demóna kezei közül kiszakítva a királyi udvarban nevelje őt, és méltó utódot faragjon belőle.

Demónában viszont felélednek az anyai ösztönök, és nem szeretné elveszíteni szeretett lányát, ezért úgy dönt, hogy szembeszáll a királynővel és családjával. Bármi áron meg akarja védeni őt és tőlük. Ennek következtében összehívja és csatasorba állítja az erdei lényeket.

A királyi udvart sem kell félteni, hiszen nem maradhat trónörökös nélkül az ország, ezért felkészülnek a megütközésre az erdő lényeivel szemben

Csakhogy Aurórát szerelme, Fülöp herceg feleségül kéri, és ebbe a lány bele is egyezik Demóna legnagyobb döbbenetére, ugyanis ő óvta a gyermekét minden arra tévedő férfitól, nehogy őt is átverjék, mint az anyját néhány éve. A lány viszont makacs, és nem hagyja eltántorítani magát a hercegtől.

Demóna a sötétség úrnője 2019 októberétől a mozikban!

Szilágyi Bogi

Könyvajánló 2019.október

Gondolom, mindenki ismer néhány klisével teli tiniregényt, ahol a szereplők találkoznak, megismerik egymást, kalandokkal és bonyodalmakkal teli oldalak után egymásba szeretnek.

Azonban Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok! című művében megismerjük a 18 éves Lillát, aki oszteoszarkómában szenved már lassan 7 éve, amiben az édesanyja is elhunyt. Rengeteg hatástalan terápia és műtét után sem láttak semmilyen javulást az állapotában, ezért a főszereplő is kezdi elveszíteni az életbe vetett hitét, ám a 18. születésnapja után joga van dönteni a hátralevő életéről. Az apja a további kezelések, műtétek mellett döntene, ám Lilla inkább egy Fertopex nevű gyógyszert választ megoldásként. Ez a gyógyszer fokozatosan építi le az élő szervezetet hetek alatt, fájdalommentes véget ígérve.

Mindenkinek vannak álmai, mint például eljutni távoli helyekre, találkozni egy példaképpel. Lilla azonban összeállított egy olyan bakancslistát, amiben más emberek számára átlagosnak tűnő dolgok lehetnek. Ő szeretett volna hóembert építeni, látni a barátnőjét énekelni a szalagavatóján és az állandó kórházi fekhelye helyett végre a saját ágyában aludni.

Hazaengedése után egyik este éppen az ablakából gyönyörködött a csillagos égboltban, mikor a szomszéd fotós srác lefényképezte őt. Ennek következtében megismerték egymást, és szoros barátságot kötöttek. Érzelmeik viszont ennél hevesebbek voltak…

“Élni akarok! Élni, nevetni, boldog lenni,
Amíg ki nem huny a szememben a fény.”

Véleményem szerint ez a mű megtanít minket, olvasókat arra, hogy értékeljük az élet apró örömeit, többek között a családdal és barátokkal töltött értékes időt. Nem igazán jellemző rám, hogy magyar szerzőktől olvasok regényeket, azonban megfogott valami különös Rácz-Stefán Tibor szavaiban, emiatt döntöttem úgy, hogy ezt az élményt szavakba öntöm, hogy mások számára is kedvet adjak a könyv elolvasásához.

Kecskés Linda