Vajon miért is jó nagynak, végzősnek lenni?

Sziasztok, kedves Olvasók! E cikkben bevezetlek titeket a végzősök kulisszatitkaiba. Talán választ kaptok arra a kérdésre, vajon tényleg olyan jó és előnynek számít az, ha belecsöppentek a felnőttek, az érettségizők világába?

Én a 2018/2019-es tanévben mutathattam meg az elmúlt 4 évben tanultakat. Jobban örültem volna, ha ez az időszak minél későbbre tolódik, de szerintem ebben minden diáktársam egyetért velem.

Nézzük, mi miden történt a 12. évfolyamban! (Előre szólok, hogy ez nálatok is ugyanígy lesz.)

Augusztus végén már nagyban készülődtök, pakoljátok össze a cuccaitokat, bevásároltok, ahol megveszitek a leginkább személyiségetekhez illő füzetet, tolltartót, annak reményében, hogy minél tetszetősebb a füzet annál inkább forgatni fogod. Ez nem így lesz! Aztán, nagy lelkesedéssel, az iskola szeptember első hétfőjén megnyitja kapuit a diákoknak, ahol szeretettel várják őket. Ti persze az mondjátok: „Miért is kell itt lenni? Miért nem lehet még nyár? Bulizni akarok még a barátaimmal!” Elmondom nektek, bulizhattok, ha az időtöket jól beosztjátok és az elmúlt három évet végigtanultátok. De a meglátásom az, hogy ilyen ember nem sok van, úgyhogy csak az érettségi időszak végén menjetek bulizni, fesztiválozni!

Az őszi szünetben ráveszitek magatokat, persze még csak gondolatban, hogy innentől kezdve minden nap megtanultok 2-3 tételt és elkezditek megoldani az eddigi érettségi feladatsorokat. Nos, igen, ez mind szép, és jó, de ez kb. január – február körül fog megvalósulni. Vagy esetleg az utolsó 1-2 hónapban.

Jaj, hát majdnem kifelejtettem azt a híres-neves szalagavatót, amire 11. osztályban már előkészülődtök. De ne aggódjatok ez nem fog változni, sőt, inkább mondjátok le a délutáni foglalkozásaitokat, edzéseiteket, mert egész délután próbáltok majd nem a partneretek lábára lépni. Ekkor még igen nagy teher ez a vállaitokon, ám mikor elékezik a „nagy nap”, azt fogjátok gondolni, hogy megérte szenvedni, hiszen a szüleitek, családtagjaitok, barátaitok nem gyakran látnak titeket habos-babos ruhába illetve nagyon drága frakkban vagy zakóban. Este pedig kibulizhatjátok magatokat. De csak óvatosan!

Kora tavasszal már érezni fogjátok az érettségi nyomását, hangsúlyát, amit a tanárok illetve ti magatok is előszeretettel emlegetnek/emlegettek. Jelentkeznetek kell majd az érettségire egy nyomtatvány kitöltése keretében, amit szívesen áthúznátok, illetve kitöltetlenül adnátok vissza. Igen, tapasztalatból mondom!

De, ha ez nem lenne elég, akkor figyelj és olvass! Májusban megkezdődnek az érettségik (sajnos), ám már ezelőtt sem unatkoztok, hiszen tanáraitok/tanáraink kíváncsiak arra, hogy valójában mennyit sikerült tanulnotok az elmúlt hónapokban, években. Rengeteg próbaérettségit fogtok írni, ami nagyba befolyásolja majd az év végi jegyeiteket. Amikor már előttetek lesznek az érettségi feladatlapotok, azt se fogjátok tudni fiúk vagytok-e vagy pedig lányok. Az írásbeli és a szóbeli érettségi közötti időszakban próbáljátok majd helyrehozni a dolgokat (néha a menthetetlent), vagy pedig mit sem foglalkozva vele, elmentek bulizni. Ám ezt jól gondoljátok meg, hiszen a JÓ érettségi is egy hatalmas mérföldkő az ember életében!

És most egy kicsit gondoljunk a hasunkra is! A ballagás és a bankett, ezek lesznek azok az események, ahol jó sokat ehettek, a banketten viszont utoljára lesztek EGYÜTT! Innentől megváltozik az osztály, a közösség. Elbúcsúztok egymástól, de nem örökre.

Július 24-ig pedig ezeken fogtok izgulni miközben süttetitek a hasatokat a tengerparton, a Balatonon, az udvarban vagy éppen a munkahelyen: „Úristen, elég jól megírtam az érettségit? Elég lesz a pontom? Felfognak venni, de hova? Biztos felvesznek, oda ahova évek óta szeretnék bekerülni? Mi lesz, ha nem vesznek fel?” Az utolsó kérdésre Te magad is tudod a választ, az ESZI mindig nyitva áll előtted!

Cselekedj az álmaid, és ne az elvárások szerint!

Mindenkinek sok erőt és kitartást kívánok! Pihenjetek, amíg tudtok!

Csercsa Fanni 13.P

Kérdések a képernyőn túlról

Ha az összes facebook ismerősöd közül kitörölnél mindenkit, akivel még sohasem beszéltél, hány barátod maradna? És hányan vannak azok, akiket azért követsz, mert őszintén szeretnéd tudni, hogyan alakul az életük? Miért olyan fontos, hogy hány lájk van egy általad feltöltött fényképen, és hogy hányan kommentelnek a hozzászólás részlegben olyanokat, amit egyébként személyesen is elmondhatnának?

Mire jók a közösségi oldalak? Kapcsolattartásra, információszerzésre, ismerkedésre? Nem. Arra, hogy megosszuk másokkal azt, amit valójában senki sem kérdezett. Hogy órákat töltsünk el azzal, hogy megtaláljuk a tökéletes filtert, ami a legjobban torzítja a valóságot. Ahogy Leiner Laura is írta: „A valóság filter nélkül sajnos kiábrándítóan szürke tud lenni.” Mert csak azt mutatjuk, ami jó, csak azokat az élményeket osztjuk meg másokkal, melyek szép emlékként maradnak meg bennünk. Amiktől mindenki azt hiszi, a mi életünk tökéletes. Kinek akarunk hazudni, nekik, vagy magunknak?

Nincs időm. Mennyi időt töltesz naponta a telefonod nyomkodásával, sorozatnézéssel, filmezéssel? Az elmúlt órában hányszor frissítetted a hírfolyamodat?

Hallottál már a társas magányról? Inkább másképpen kérdezem. Használtad már a telefonodat, miközben egy társaságban ültél olyan emberekkel, akikkel beszélgethettél volna? Mit csináltál közben? Chateltél? Kire figyeltél jobban? Aki melletted ül, vagy aki kilométerekre tőled a képernyőre tapadva várta a válaszodat? Az, hogy sok „haverod” van, nem azt jelenti, hogy olyan emberekkel vagy körülvéve, akik őszintén meghallgatnak, és akikben megbízhatsz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne beszélj senkivel, akit nem ismersz. Sőt, akiről azt hisszük, éppen a külvilágot próbálja kizárni, csak azért mert minden szünetben a fülhallgatójával a fülében egyedül ücsörög, valójában csak arra vár, hogy valaki megszólítsa. Talán nem találja igazán jónak a filter nélküli valóságot.

Pedig, az ég effektek nélkül is tud ragyogó kék lenni, és bármilyen hihetetlen, a virágok is nyílnak tavasszal még akkor is, ha ezt nem osztjuk meg mindenkivel. Azt a sütit is megették, amiről nem készült fénykép, és a buli akkor is jó volt, ha nem örökítesz meg minden pillanatot.

„Egyesek képtelenek elhinni azt, amit nem láttak a saját szemükkel és nem érintettek a saját kezükkel. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok ne léteznének.” – Kätlin Kaldmaa.

Dicsérdi Liza

Haszontalan alkalmazások

5 + 1 alkalmazás, melynek piacra kerülése örök rejtély marad

Ma már okos telefonunkat szinte bármire használhatjuk, sőt igazán egyszerűvé teszi mindennapjainkat. Bár legyünk őszinték, nem csak hasznos időtöltésre vesszük igénybe. Össze gyűjtöttem öt olyan alkalmazást, melyeknek készítői inkább az utóbbi kategóriába tartoznak. Ők megtalálták azt a piaci rést, amire semmi szüksége sincs a társadalomnak. Valójában azt is megkockáztatnám, hosszú távon az IQ-szint jelentős csökkenését eredményezi, már ha bárki is képes lenne a letöltést követő 5 percnél tovább a telefonján tartani.

  1. ON?

Mielőtt bármibe is belekezdenénk, meg kell győződnünk egy nagyon fontos dologról, méghozzá, hogy bekapcsolva tartjuk-e kezünkben a készüléket. Ha erre a világító kijelzőből nem jöttünk volna rá, akkor ez az alkalmazás tudtunkra adja ezt a lényeges információt. Ez fantasztikus, nem igaz?

  1. Electric Razor

Az elektromos borotva igen drága, az eldobható pedig az esetek többségében váratlanul fogy el. Ha egy lakatlan szigetre kerülnénk, vagy egy árvíz, zombi apokalipszis esetén képtelenek lennénk, eljutni a sarki boltig, akkor se essünk kétségbe. Ez az igazán kreatív találmány képes számunkra egy borotva működését szimulálni. Az arcnak kevésbé, de a léleknek biztosan jót fog tenni. Vagy nem.

  1. I Am Rich

Egy 1000 dollárba kerülő alkalmazás, melyet 8-an töltöttek le, mielőtt végleg törlésre került. Legalábbis a pénztárcát kicsit sem kímélő változata. Ha nagyon furdal a kíváncsiság, Android telefonodra az ingyenes változatot még mindig letöltheted. És miután megtetted boldogan nézegetheted a képernyőn megjelenő gyémántodat. Köszönet ezért a készítőknek.

  1. S.M.T.H – Send me to heaven

Ha már elég gazdag vagy, és megengedheted magadnak, hogy az eddigieknél sűrűbben cserélj telefont, akkor figyelmedbe ajánlom a Send me to heaven alkalmazást, aminek lényege a nevéből nem derül ki. A leírás szerint ez egy sport app, ami méri telefonod esésének sebességét. (Már ha sikeresen elkapod)

  1. iBeer, iMilk, iWater, iChocolate, stb…

Koleszosok figyelem! Csütörtök van, és nincs több pénzed? Ne búsulj, töltsd le ezt az „italvarázslót”, ami lehetővé teszi, hogy a képernyő megdöntésével oltsd el virtuális szomjadat. Azt mondjuk nem igazán értem, miért kell az ajánlott korhatárt 17 évre tenni és, hogy miért is elérhető körülbelül 5 nyelven, mivel feliratot nem igazán tartalmaz. De lényeg a lényeg, ezzel is kevesebbek lehetünk. Legalábbis a tárhelyünk biztosan.

+1 Obama Trampoline

Az eredeti tervem az volt, hogy csak 5 „kedvencet” fogok bemutatni, de mint mondtam a piac e része igen széles, így nehezemre esett válogatni a gyöngyszemek közül. Remélem nem vártad, hogy utoljára bármilyen használhatót említek, ha pedig igen, akkor igazán sajnálom, hogy csalódást okoztam.
Ha titkos vágyad, hogy amerikai politikusokat dobálj, akkor ez a neked való alkalmazás. Csak az a kár, hogy az Apple a közéletű személyek megsértése miatt betiltotta. Mindenesetre a lényege az volt, hogy léggömböket pukkasszunk ki, egy általunk választott, trambulinon ugráló elnökkel.

Innentől kezdve, ha úgy érzed a napod csupa érdektelen dologgal telt, gondolj arra, lehetett volna rosszabb is. (Mondjuk, ha Obama fejével lyukasztasz ki tíz lufit.)

Dicsérdi Liza

2019

Vajon mit hoz számunkra a 2019-es év? Sajnos nem vagyok sem jósnő, sem pedig asztrológus, így ha a kérdés alapján arra számítottál, hogy útmutatást adok az elkövetkezendő esztendőre, el kell, hogy szomorítsalak. Szerencsére, akadnak a nagyvilágban olyan „emberfeletti erők”, melyek talán képesek némi támpontot adni. Egy olyan laikus, mint én, úgy láthatja, a január első napja, semmivel sem jelent többet, mint bármelyik másik hónap kezdete. Legfeljebb annyival, hogy az emberek mindenféle meggondolatlan fogadalmat tesznek, aminek felét el is felejtik, mihelyt életük visszatér a régi kerékvágásba. De ki tudja, a következő év, talán tényleg más lesz…

A jó öreg kínai naptár szerint, a Disznó éve következik, ami február 5-étől egészen 2020. január 24-éig tart. A malac, mint a szerencse és a pénz szimbóluma, ez esetben sem hazudtolja meg önmagát. Segít az anyagiakban és elhozza a szeretetet és a boldogságot komor, szürke világunkba. Jól hangzik, nem igaz? Michel de Nostredame, ismertebb nevén Nostradamus meglátásai már korántsem ennyire derűsek.

A francia orvos igazán egyedi módon mutatta meg tehetségét a nyilvánosságnak. 1555-ben a Föld jövőbeli eseményeiről kezdett verselni. és bármilyen hihetetlen, jóslatainak egy része beigazolódott. Vízzel teli táljában „látta” az 1871-es nagy chicagói tűzvészt, az 1930-as években Hitler felemelkedését, 2001 szeptember 11-ét, az atombombát, a Holdra szállást és J. F. Kennedy merényletét is. Négysoros prózái szerint a kínai írásokkal ellentétben 2019-ben egy 27 éves világháború veszi majd kezdetét, és világszerte természeti katasztrófák fognak pusztítani. Jóslatának pozitív része, hogy a küzdelmek ellenére megoldásra kerülnek a környezeti problémák. Legalábbis, a világ vezetői együtt lépnek fel a globális felmelegedés ellen.
A gyógyszergyártás egy eddig nem látott szintre lép. Olyan kapszulát sikerül kifejleszteni, amellyel esélyt kaphatunk egy 200 évig tartó életre. Kérdéses, hogy mennyire járunk ezzel jól. Azért remélem terveikbe a 2182-es világvégét is bele-kalkulálták, mely során spanyol tudósok szerint, egy 560 méter átmérőjű kisbolygó fog becsapódni. Végülis az eddigieket (a Wikipédia szerint tizen-egyet) már sikeresen túléltük, nem hiszem, hogy ezzel különösebb problémánk adódna.

Mindenesetre, mindez a jövő zenéje. Addig még hátra van egy szeretettel teli karácsony és egy fergeteges szilveszter. És, hogy mit hoz számunkra a jövő? Nagyrészt azt, amit mi szeretnénk, hogy hozzon. Sikerünket, saját magunk alakítjuk, a világ hozzáállása pedig a mi hozzáállásunktól függ.

Dicsérdi Liza

DIESEL…

 

Dízelautók problémája diákszemmel

Mi lesz apu tádés golfjával, ha kitiltják a dízel autókat kishazánk városaiból is?

Ez a kérdés vetődött fel bennem akkor, amikor a Totalcar egyik cikkét olvastam a dízel autók Budapestről tervezett kitiltásával kapcsolatban, hiszen már a főpolgármester is fontolgatja a kérdést, és óva inti a lakosokat az ilyen gépjárművek üzemeltetésétől.

„Jó, jó, de mi ez a kereszteshadjárat a dízelek ellen?” kérdezheti magában az olvasó, melyre nagyon egyszerű a válasz, a dízel motorban az üzemanyag sokkal nagyobb szemeket képez, amelyek nem tudnak elégni teljesen vagy tökéletlen égésnek esnek áldozatául, így képződik a korom, ami rákkeltő, mint az odaégett pirítóson éktelenkedő szén.

Ez az egész dolog 2009-ben kezdődött az EURO V besorolással, amely az előző szabványhoz képest is radikálisan csökkentette a dízel autók megengedett károsanyag-kibocsájtását. Ez idő előtt még nagyink vígan vehetett magának egy új Polot SDI motorral, vagy nagybátyánk egy PD elemes Passatot, de hol vannak már azok az idők? Ekkor kezdett szárba szökkenni az az ötlet a VW csoportnál, hogy a mérőpadon hamis értékeket produkáló autókat gyártsanak, és ebből is lett a pár éve olyan nagy port kavaró botrány. Mert azok az emberek, akik ezeket a törvényeket írják a legtöbb esetben nem mérnökök, hanem jogászok, vagy környezetvédők. Hiába a sok előírás, a mérnökök mégse lesznek képesek olyan autókat készíteni, mint régen. Erre egy egyszerű példa a downsizing, vagyis méretcsökkenés, mely azon az analógián halad végig, hogy kisebb méret = kevesebb károsanyag-kibocsájtás. Ami igaz is, de hátulütője a kisebb motor = kisebb teljesítmény arány is. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére kezdtek el terjedni a turbófeltöltővel ellátott benzinesek, mert a gyártók a dízelmotorok  nyomatékosságát próbálták meg visszaadni kis térfogatú, turbófeltöltővel ellátott benzinesekkel. Elég furcsa látni egy Suzuki Vitarát egy literes motorral, vagy egy Ford Focust szintén egy literes ecoboost-nak becézett konstrukcióval. Hiába, ezek a motorok bár korszerűek, jól hangoltak és a turbó ellenére pörgősek, a kis 3 hengeres 4 ütemű motort mégis a legtöbben az ősmagyar Swiftből ismerik, a Start-Stop rendszer is olyan ezekben az autókban mintha egy Wartburgot láttunk volna el egy ilyen korszerű elektronikával.

Én nem vitatom a dízelautók egészségre kifejtett negatív hatását, de be kell látnunk, hogy még nincs olyan eszköz a zsebünkben, amellyel újra alkothatnánk olyan autókat, melyek fenntarthatók, jó menetdinamikával rendelkeznek, és legalább annyira szeretik majd őket még rozsdás ócskavasként is, mint apu az öreg golfot.

Lábjegyzet:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Turb%C3%B3felt%C3%B6lt%C5%91
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%ADzelmotor

Barna István