Órai novellák 2.

A virágos bicikli

Van egy nagyon szép virágos bicikli a falu központjában a posta előtt. Az arra járó emberek mindig megcsodálják. Reggel, mikor elmentem mellette, elterveztem, hogy készítek egy ehhez hasonlót az udvaromba.

Délután lementem a pincébe, mivel volt egy régi kerékpárom, amit már nem használtam. Megtisztítottam és utána elmentem egy bevásárlóközpontba, hogy alapanyagokat vásároljak az elkészítéséhez. Mire hazaértem besötétedett, így csak másnap tudtam folytatni a munkát.

Reggel lett. Nem kellett menjek dolgozni, mivel hosszúhétvége volt. Időben neki tudtam állni a bicikli dekorálásának. Ahhoz hasonlót szerettem volna előállítani, mint amilyen a falu központjában van.

A kerékpár lefestésével kezdtem. Utána feldíszítettem a csomagtartón lévő kosárkát és az ülést is. Nagyon sok virágom megmaradt. Elhatároztam, hogy kidíszítem a kormányt is. Gondoltam: minél díszesebb, annál szebb. Így is lett. Estére végeztem mindennel. Nagyon elfáradtam, ezért eltettem a biciklit éjszakára a garázsba.

Másnap reggel elővettem és elhelyeztem a szomszéd háza mellé úgy, hogy jól lehessen látni az utcáról. Mindenki megdícsérte. A polgármester úrnak tetszett a legjobban a járókelők közül. Nagyon szerette volna elhelyezni ezt is egy jól látható helyre. Felajánlottam az önkormányzat épülete elé.

Most már két díszes, virágos bicikli díszíti a települést, de nekem annyira megtetszett, hogy készíteni fogok még néhányat a lakóhelyünk szebbé tételének érdekében.

Kövecses Kitti 9. D


	

Anyák napjára

Anyák napjára

Anyák napjára írom e verset,
Hogy ezt a napot el ne felejtsed.

Sokat gondolkodtam, hogy minek örülnél jobban,
Csokinak? Virágnak?
Üdvözlőlapnak, vagy valami másnak?
Nem tudtam dönteni,
Ezért megpróbálom szavakba önteni.
Sokmimdenben segítettél,
Mindig féltettél.
Ezért Anyák napja csak Rólad szól,
Így minden kedves szó
Melyet leírok sorra,
Hozzon sok-sok szerencsét a jövőben.

Mint szabad lepke, repüljél,
Mint a fa virága, szép legyél
Ezen a jeles napon.

Ezekkel a kedves szavakkal
Kívánok neked boldog Anyák napját.

 

Szilágyi Bogi

Órai novellák 1

Előfordul, hogy a diákok a szövegalkotás gyakorlásához speciális feladatokat kapnak magyarórán. Íme, az egyik gyöngyszem a született művekből! Hamarosan többet is közlünk, szóval érdemes figyelni:)

A csoda

Anna bement a szobájába és a szekrénye mélyéről előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Ezután visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét és kilopózott a hátsó ajtón. A négy háztömbnyire lévő patikába ment. Türelmesen várt a patikusra, hogy fordítson rá egy kis figyelmet, de a patikus nagyon elfoglalt volt. Ezek után Anna megcsoszogtatta a lábát a padlón. De semmi reakció. Megköszörülte a torkát. Ez sem volt sikeres. Végül kivett az üvegből egy pénzt és megkocogta a pult üvegét. Ez már használt.

–          És te mit szeretnél? – kérdezte a patikus bosszús hangon. – Éppen a testvéremmel beszélek, akit ezer éve nem láttam. – Tette hozzá a néni, mintha választ sem várna a kérdésére.

–          Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni. – mondta Anna a patikusnak. – Az öcsém nagyon beteg és egy csodát szeretnék neki venni.

–          Tessék? – fordult hozzá a patikus.

–          A neve Andris, nem tud lábra állni, mert megsérült a gerince. Az apukám azt mondta, hogy csak egy csoda folytán tudna megint lábara állni. Hát tessék mondani mennyibe kerül egy csoda?

–          Kislányom mi nem árulunk csodákat, sajnos nem tudok neked segíteni. – felelte a patikus kissé kedvesebb hangon.

–          Figyeljen, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég, akkor kipótolom, csak mondja meg mennyibe kerül.

A patikus testvére odalépett a kislányhoz és megkérdezte:

–          Mondd csak miféle csodára van szüksége az öcsédnek?

–          Azt nem tudom. – válaszolt Anna könnyes szemmel. – Csak azt tudom, hogy nagyon beteg és anyu azt mondta, hogy valami műtétre van szüksége, de apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzem.

–          Mennyi pénzed van? – kérdezte a férfi.

–          1000 Ft – felelte Anna suttogva. – Ez az összes ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.

–          Milyen csodálatos véletlen! – mosolygott a férfi. – 1000 Ft – Éppen ez a pontos ára, egy kisfiú csodájának.

Az egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal megfogta a kislány kezét:

–          Menjünk haza, szeretném látni Andrist és találkozni a szüleiddel.

A patikus testvére, egy gerincsebész volt. Ingyen elvégezte a műtétet, és nem telt bele sok idő, mire a fiú már lábra tudott állni.

–          Ez a műtét egy igazi csoda volt. – suttogta anyu. – Vajon mennyibe került volna?

Anna mosolygott. Ő pontosan tudta mennyibe került a csoda, 1000 Ft-ba és egy gyerek töretlen hitébe.