A magyar rockzene a szocializmusban

Mára már természetessé vált számunkra, hogy kedvenc könnyűzenei előadóink egy év során akár többszáz koncertet is adhatnak számunkra, valamint mi ezek bármelyikére elmehetünk; évente rukkolhatnak elő új albumokkal és ezeket bármikor bárhol beszerezhetjük. Nem mellesleg az internet világában nem vagyunk egy lemezlejátszóhoz kötve. Azonban néhány évtizede ez még nem volt ilyen egyszerű…

Az 1970-es években elért a rock ’n’ roll Magyarországra is, és már nem csak a szárnyait bontogatta, hanem tombolt. Ez az irányzat magával ragadta a legtöbb fiatalt. Szinte mindenkinek hosszú haja volt, a bőszabású ruhák és a trapézfarmerek megkezdték térhódításukat.
Gondoljuk végig: hatalmas tömeget megmozgató koncertek, összetartó, népes társaság, és van itt még egy dolog, ami nem igazán passzol ide… Egypártrendszer. A lázadó fiatalok a szocializmus egyik legnagyobb ellenségeivé váltak élükön az egyre népszerűbb bandákkal. Az erre megbízott emberek szépen lassan kezdték ellehetetleníteni az együttesek létezését. Ezzel sikerült kikényszeríteniük a zenekarok és rockerek ellenállását. Sorban születtek rendszert kritizáló zeneszámok.

Ez a szövegvilág kiprovokálta a további ellehetetlenítéseket. Külön besúgóhálózat épült ki a zenészek körül, mindent tudtak róluk. Betiltatták a koncerteket, a zenekarokat, nem engedték kiadni lemezeiket. Rövid időre megásták a magyar rockzene sírját.
Három kategória létezett az együtteseken belül: tiltott, megtűrt és támogatott.

A P.Mobil első énekesét, Vikidál Gyulát rákényszerítették arra, hogy súgjon a bandáról. Ezt természetesen az követte, hogy távoznia kellett a zenekarból. Ez mind nem volt elég. Párt megbízottjai jóvoltából megalakult egy új formáció a támogatott kategórián belül, a Dinamit, Vikidál Gyula énekessel. Ugyanazt a stílust képviselték, mint a többi, viszont a dalszövegek nem tartoztak a kompromitáló szövegvilágba. A cél az volt, hogy átcsábítsák a „sötét oldalról” a rajongókat egy olyan banda mellé, ami nem jelent veszélyt a párt számára. Azonban a rajongókat nem lehet átverni, átláttak a szitán és a Dinamit közutálat tárgyává vált.

A rendszerváltás után újraalakulhattak a betiltott zenekarok, jöttek az új lemezek, koncertsorozatok. Végre kiteljesedhettek és újra tombolhat a rock ’n’ roll. Azért, hogy ne legyen olyan egyszerű, teret hódított magának a disskó az alatt, míg a „rendszer ellenségei” tiltólistán voltak. Újabban rendszerkritika mellett egyre inkább a természetellenesség, a mesterkéltség és a műanyag „divat” ellen szóltak a dalok. Erre nagyon jó példa egy Deák Bill szám:

Volt mivel küzdeni ismét, de most legalább szabad kezet kaptak, mind szövegírás, mind koncertezés terén.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.