A hallottakról jót, vagy semmit! :)

Sziasztok!

Bizonyára mindenki hallott már a közelgő Halloweenről. De vajon tudjuk, hogy mit is jelent ez az ünnep? Utánajártam, mi a különbség a Halloween, mindenszentek és a halottak napja között.

Halloween (október 31.): Egy ősi kelta hagyományokból kialakult ír ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak. Körülbelül az 1840-es években a vándorlások során terjedt el ez a hagyomány. Minden népnek más hit fűződik e szokáshoz. Például a kelták szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, azok félelmükben beöltöztek különféle álcázó jelmezbe, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Amerikában az 1910-es évektől vált egyre népszerűbbé, majd az egyik legkedveltebb ünneppé. Több szokást is kapcsolhatunk ide, ami már eljutott Magyarországra is, bulizós és játékos hangulatú, látványos szokásokkal és a vicsorító vagy vigyorgó, világító töklámpás szimbólumával, amely már rendhagyó kellék lett. Egy professzor bizonyítása szerint, az emberiség rögeszmésen fél a boszorkányoktól, ám a mai Halloween fesztivál legnépszerűbb elemei mégiscsak a boszorkányok, a kísértetek, fekete macskák, mitikus természetfeletti lények, tündérek, koboldok.

Halloween jelképei: A belsejében mécsessel világító, sok esetben különleges formájú töklámpás lett az idők folyamán a Halloween szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban. A kandírozott alma is jelképe. Samhain időpontja jelezte a keltáknak, hogy a nyáron megérett gyümölcsöket le kell aratni, minden almát le kellett szedni az almafákról. Úgy vélték, hogy Samhain után, a gonosz tündérek minden le nem szedett almát leköpnek, hogy azok ehetetlenekké váljanak. Egy halloween játék egyik népszerű változatában a lányok titokban megjelölik az almájukat, mielőtt egy hordó vízbe dobják őket. Az almák a vízben lebegnek és a legényeknek a fogaikkal ki kell venniük. Ha valamelyik lány lehetséges kedvese fogaival elkap egy megjelölt piros gyümölcsöt a fogaival, akkor a hiedelem szerint a jövőben összekerülhetnek.

Mindenszentek (november 1.): A keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ e napon ünnepel. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Régebben a magyar társadalomban azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezték. A magyar néphit szerint a mennyországban minden léleknek van egy égő gyertyája és ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya a megemlékezés szimbóluma, ami a nyugalmat, megbékélést jelképezi. Sok európai országban – köztük Magyarországon – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbeteszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban, akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket.

Halottak napja (november 2.): Keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés napjává. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Csercsa Fanni

Hivatkozások:

Édenkert.hu – Mi is pontosan Halloween ünnepe? – a történet és a hagyomány
https://www.edenkert.hu/elet-mod/wellness/mi-is-pontosan-halloween-unnepe—a-tortenet-es-a-hagyomany/2316/?fbclid=IwAR1enFhxa9CUTn_niypk4–6Z9G9UPz412J-kOSF0twCkhP94jloKgWN_PM

Magyar Nemzet – Mindenszentek vagy halottak napja? És hogy jön ide a halloween?
https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/mindenszentek-vagy-halottak-napja-es-hogy-jon-ide-a-halloween-3859303/?fbclid=IwAR3tkZiXpNd4MKJcUsM2A3PTvKkjdh0tE-TZxtBPJQ1XEx6AuAaG-nNB4fk